Ha ezt a könyvet (nem csak véletlenül 🙂 ) tartod a kezedben (legalábbis virtuálisan 🙂 ), nagy valószínűséggel érdeklődsz a meditáció iránt.

Az én kérdésem feléd az, hogy miért? Mit remélsz, hogy a meditálás tud adni neked? Miért vonzódsz a meditációhoz? Hiszen, sokféle okból lehet meditálni, vagyis a meditáció jótékony hatásai sokrétűek.

Ha olyasmi a válaszod, hogy azért meditálsz, mert…

• azt érzed, hogy az élet sokkal többről szól, mint a hétköznapi tevékenységekről vagy a beszélgetésekről a történésekről,
• vagy az Igazságot keresed,
• vagy ki szeretnéd fejteni a saját identitásodat (Ki vagy? Hogyan kerültél a Földre? Mi ez az egész?…),
• vagy az igazi belső szabadságra vágysz,

…akkor ezt a könyvet neked írtam.

De kérlek, ne értsd félre! Nem én fogok kész válaszokkal felelni a kérdéseidre. Az igazán fontos kérdésekre nem elég intellektuális és főleg nem másoktól származó válaszokat kapni. Azokkal nem lennél előrébb.

A szíved kérdéseire mély (szavakon túli) válaszokra van szükséged, amelyek csakis belőled fakadhatnak. Természetesen Te tudod a válaszokat! Úgyhogy, nem szeretnék felsőbbrendűbb lenni nálad és leértékelni a tudásodat azáltal, hogy én válaszoljam meg a kérdéseidet.

Ezért ez egy gyakorlati könyv lesz, aminek nem az a célja, hogy általa új (akármennyire is izgalmas) információkkal legyen tele a fejed, hanem inkább az, hogy Te magad első kézből megtapasztald, mi a valóság.

A könyvet azzal a céllal készítettem, hogy ne csak gyorsan és könnyen sajátítsd el a meditációt, hanem a meditáció segítségével mélyen megismerd a valódi Önmagadat (lehetőséget teremtve annak, hogy azt ki is bontakoztathasd a gyakorlati életben). Így majd annyira kitágul a világod, hogy azután már el sem fogod tudni képzelni, hogy valaha is újra visszatérj a nyelvi és fogalmi határok közé szorított gondolkodás által leszűkült szemlélethez.

Készen állsz? 🙂

A könyvhöz járó Ingyenes ONLINE bónuszok

• „A sikeres meditáció titka” bónusz fejezet
  

• A könyvben megtalált gyakorlatok és meditációk hanganyagok formájában
  

• Lehetőség közvetlenül az írónak feltenni a kérdéseket
  

• „Tanuld meg elengedni a negatív érzéseket!” c. online tanfolyam (9.500,-Ft értékben)
  

• És más

Tartalom

Bevezető
Bemutatkozás
Hogyan végezzük a gyakorlatokat?
Gyakorlat: Életsztori elengedése
Gyakorlat: Életed nem más, mint az emlékeid sorozata
1. Lecke: A meditációról
2. Lecke: A megfigyelésről
3. Lecke: Mit csináljunk a gondolatokkal?
4. Lecke: Figyelmeztetés a meditációs tapasztalatokról
Gyakorlat: A testtel való azonosulás meglazítása
Gyakorlat: A lényed nem végződik a bőrödnél
Gyakorlat: A tudatosság üdvözlése
Gyakorlat: Erőfeszítésmentes létezés
„Megpihenés Önmagadban” meditáció
5. Lecke: „Ki nem vagyok én!”
Gyakorlat: Keresd meg a személyes központodat!
6. Lecke: „Ki vagyok én?”
Gyakorlat: Elszeparálódási illúzió
7. Lecke: Minden spontán módon történik
Gyakorlat: Te vagy a cselekvő?
8. Lecke: Örök kérdés: „Miért?”
Ráadás meditációk
Utószó

Bevezető

Kedves Barátom!

Szeretettel üdvözöllek a „Tanulj meg meditálni egyszer és mindenkorra!” c. könyves tanfolyamon!

Szívemből gratulálok, mert nemcsak el fogod sajátítani a meditációt (mivel nem is ez a fő cél; a meditáció csak egy – bár önmagában csodálatos – eszköz valami sokkal, de sokkal remekebbhez), hanem a meditáció segítségével mélyen megismered a valódi Önmagadat (s ezzel lehetőséget teremtesz annak, hogy azt ki is fejezhesd a mindennapi életben).

Illetve annyira kitágul a világod, hogy azután már el sem fogod tudni képzelni, hogy valaha is újra visszatérj a nyelvi és fogalmi határok közé szorított gondolkodás által leszűkült szemlélethez.

Az élet sokkal többről szól, mint amennyire képesek vagyunk azt elménkkel felfogni. Úgyhogy, ne korlátozzuk magunkat semmilyen gondolattal, elképzeléssel, akármennyire is briliánsnak és igaznak tűnik az adott pillanatban!

Szóval, ez nem csak egy egyszerű olvasni való könyv, hanem tényleg egy valódi meditációs tanfolyam (és meditációs útmutató) könyv formájában.

Sőt, a könyvhöz jár neked ajándék is (online gyakorlatok és meditációk, illetve „A sikeres meditáció titka” bónusz fejezet), hogy még könnyebben magadévá tudd tenni a meditációt, ill. hogy ez a könyv ne csak érdekes információk forrása legyen, hanem te saját magad is ténylegesen – a saját tapasztalatod által – meg tudj bizonyosodni arról, hogy mi az igazság veled és a világgal kapcsolatban.

Ha a legtöbbet szeretnéd kihozni ebből a könyvből, akkor érdemes az olvasás mellett párhuzamosan elvégezni a fenti link alatt megtalálható online gyakorlatokat is.

De attól függetlenül, azok nélkül is kerek és egész a könyv, mert a könyv minden gyakorlat és meditáció leírását (kivéve a bónusz fejezetet) tartalmazza. Csak arra gondoltam, hogy talán sokkal egyszerűbb lesz neked, ha a gyakorlatokat pl. az online hanganyagok meghallgatásával elvégzed, mert így jobban oda fogsz tudni figyelni a megtapasztalásaidra, mint amikor el kell olvasnod és megjegyezned az instrukciókat hozzájuk. Tehát, csak egy kis extra segítséggel szerettem volna szolgálni neked a könyv ilyen módú kiegészítésével. Remélem, élni fogsz ezzel a lehetőséggel!

A meditáció célja

Ha ezt a könyvet olvasod, akkor bizonyára a meditációra vagy kíváncsi, illetve pontosabban mondva az érdekel téged, amit a meditációtól vársz. Hiszen, általában mindent valamilyen céllal csinálunk. Így valószínűleg a meditációt sem csak önmagáért szeretnéd csinálni, hanem van bizonyos szándékod, elvárásod vele kapcsolatosan, ugye?

Nos, sokféle okból foglalkoznak meditációval az emberek. Lehet az pl. stresszcsökkentés, kikapcsolódás, az elme pozitív módon való „átprogramozása”, tisztább gondolkodás, fejlődés, egészség vagy nyugalom elérése stb.

Számomra a fenti célok inkább a meditáció (pozitív) mellékhatásai, velejárói, mintsem a meditáció végcéljai.

Én a meditáció lényegét (ahogy már ennek a bevezetőnek a legelejében is utaltam rá) abban látom, hogy általa megismerhetjük, kik is vagyunk valójában. S mivel mi a része vagyunk mindennek, ami létezik (ill. minden, ami van, benne létezik a tudatunkban), úgy magunkon keresztül megismerhetjük az egész Valóságot anélkül, hogy rajtunk kívül bármi és bárki más kellene hozzá.

Mire jó ez? Mi a haszna annak, ha megtudod, ki vagy?

Identitás

Nos, ha belegondolsz, az egész életünk az identitásunkra épül. Ezért nem mindegy, mivel azonosulunk, mert annak igen nagy horderejű következményei vannak, nemcsak a mi egész életünkre, hanem mások életére nézve is.

Például:

• Teljesen más lesz az életünk (nem azt mondom, hogy jobb vagy rosszabb, hanem más-más következményekkel), amikor a személyünk természetes, veleszületett nemével (nő vagy férfi) azonosulunk és teljesen más, amikor az ellenkező nemével, ill. (ahogy azt egyre jobban népszerűsítik és lassan lehetővé is teszik manapság) ha se nem női, se nem férfi nemet, hanem a semleges nemet választjuk magunknak. (Ismét, ezzel most nincsen szándékom bírálni ezeket a választásokat, hogy valami helyes vagy helytelen, pusztán gondoltam, hogy ez egy jó szemléltető példa arra, ahogyan az életünk meghatározó módon az identitásunkon alapszik. De itt vannak más példák is.)
• Másképpen fogunk gondolkodni és cselekedni, amikor csak Magyarország állampolgárának, vagy pedig az egész világ állampolgárának érezzük magunkat.
• Megint más lesz a viselkedésünk, ha csak a saját bőrszínű embernek, vagy pedig emberi lénykénként tekintünk önmagunkra. Sőt, ha a bolygónk összes lakója közé egyrangúan soroljuk magunkat, az megmutatkozhat pl. abban, hogyan viszonyulunk az állatokhoz.
• Másképpen fog kinézni az életünk, ha valamilyen vallást vagy spirituális utat aktívan gyakorlónak tartjuk magunkat és más, ha ateistának vagy materialistának.
• Más lesz az élettapasztalatunk, amikor csak a fizikai testnek gondoljuk magunkat és más, amikor a léleknek.
• Más lesz a szemléletünk, ha a személyes énünk szemszögéből nézünk a világra és más, amikor átvesszük a tudatunk perspektíváját.
• De létezik milliónyi egyéb kisebb-nagyobb azonosulás is. Tulajdonképpen bármire, amire azt mondjuk, hogy az vagyunk, azzal azonosulunk. Lehet az egy hivatás, rokoni vagy egyéb emberek közötti/társasági viszony, politikai párt, kor, egészségügyi állapot, érzés, emberi tulajdonság, képesség, minősítés, tevékenység stb.

A legtöbb (ha nem az összes) azonosulás megtanult és feltalált dolog, vagyis csak a fejünkben létezik, a valóságban nem. Pl. egy nőstény farkas valószínűleg nem gondolkozik azon, hogy ő a kölykei anyja. Csak teszi, amit tesz és amit tennie kell, méghozzá kiválóan. Csak mi, emberek szeretünk gondolni valamit magunkról. 🙂

No, az identitásunk tényleg olyasvalami, amit csak gondolunk (vagy mások gondolnak rólunk) és nem az, ami valójában vagyunk, hiszen, könnyen akármi mást is gondolhatunk magunkról, sőt, idővel sokszor változik is az önképünk. Ahogy telik az idő, majdan úgy gondoljuk, már nem azok vagyunk, mint régen. De valójában átalakultunk-e valaki vagy valami mássá – azaz a régi énünk már nem létezik és itt van helyette az új énünk, vagy csak a gondolataink változtak magunkról (vagyis arról, amit gondolunk, hogy vagyunk 🙂 )?

Illetve, én azt mondom, hogy minden identitás korlát. Miért? Mert ha bármivel azonosulunk, akkor azon kívül, amit gondolunk, hogy vagyunk, mindig lesz valami, ami nem mi vagyunk, és ezzel összehúzzuk, összeszűkítjük magunkat. Tehát, létrejön az elszeparálódás/korlátozó határ a „mi” (bármivel is azonosulunk) és a „rajtunk kívül” között. S ami nem mi vagyunk, az mindig potenciális veszély forrása lesz a számunkra. Továbbá pedig a mi identitásunk létezése mindig függni fog attól, ami nem mi vagyunk. Hiszen ugyanúgy, ahogy az, ami vagyunk, meghatározza azt, ami nem vagyunk, az, ami nem vagyunk, meghatározza azt, ami vagyunk. (A határ a kettő között – ahogyan azt a könyvben bemutatott gyakorlatok által meg is tapasztalod majd – természetesen csak gondolatbeli.)

Így mindig vágyni fogunk a biztonságra, a létezésünk elismerésére, és arra, hogy kontroll alatt tudjuk tartani a külső világot. Ha a limitáló identitásunk miatt hiányoljuk a biztonságot, az elismerést és a kontrollt az életünkből, az nem túl boldog állapot és nemcsoda, hogy ez gyakran (akár világszintű) konfliktusokhoz vezethet, ugye?

Boncoljuk tovább az identitást!

Tedd a kezedet a szívedre, és kérlek, mondd el nekem őszintén, hogy tényleg úgy érzed-e, hogy pusztán valamilyen szerep, jellemvonás, preferencia… és az identitásod többi része lennél! Pl. szülő, gyerek, dolgozó, vezető, nő, férfi, házastárs, tulajdonos, tanító, tanuló, barát, ellenség, zárkózott, őszinte, fiatal, idős, egészséges, beteg, vidám, szomorú, magyar, húsevő, vegetáriánus, jó vagy rossz memóriával rendelkező, szemüveges, szingli, spirituális… vagy?

Mi tud téged pontosan definiálni? Mi (milyen indentitás) tudja a lényed esszenciáját hiánytalanul kifejezni?

Gondolom, te is érzed, hogy semmilyen leírás (amivel többé-kevésbé azonosulsz) nem tud mindent elmondani rólad, akármennyire is összetett, kimerítő, átfogó és aprólékos. A leggondosabban készült leírás sem lesz soha teljes és pontos rólad, hanem mindig hiányos, relatív és változó marad.

Úgyhogy, könnyen beláthatod, hogy bármit is mondasz és gondolsz magadról (vagy bármit is mondanak és gondolnak rólad), az mindig távol marad tőled. Azt is ki lehetne jelenteni, hogy az mindig egy hamis identitásod lesz.

Ráadásul, tényleg bármit gondolhatsz! Az identitásod nincsen kőbe vésve. Azt szabadon és tetszőlegesen hozod létre a gondolataiddal.

Pl. gondolhatod, hogy szegény vagy gazdag vagy. Hogy mivel azonosulsz, az rajtad áll, mert mindkettő relatív fogalom. Jóllehet, hogy a gazdagság csak egy érzés. Mondjuk, lehet valakinek sok pénze, de attól még úgy érezheti magát, hogy valamiért szűkösségben él, és az a pénz nem elég neki. Azonban, lehet valakinek kevés pénze, mégis végtelenül gazdagnak, elégedettnek érezheti magát, mert egészséges, nem éhezik, jó a párkapcsolata/családja, szóval, nem érez semmilyen hiányt az életében.

Tehát ismét, az identitásunknak (a nagy hatása miatt) köszönhetjük azt, milyen az életünk. Következő példa: Ha azt hisszük magunkról, hogy képesek vagyunk valamire, akkor azt sikeresen meg is valósíthatjuk. De ha az identitásunkból hiányzik a magabiztosság, akkor inkább meg sem próbáljuk.

De tényleg azok vagyunk, amit gondolunk?

Ha elhisszük, amit gondolunk magunkról, akkor igen, az lesz a gyakorlati, a saját bőrünkön élethűen átélt tapasztalatunk is magunkkal kapcsolatban – azaz pl. jókedvűek, betegek, állatbarátok, harcolók, környezetvédők, éhezők stb. leszünk.

De, ha közelebbről megvizsgáljuk az identitásunkat, azt láthatjuk, hogy egyik (önmagunkról elhitt) gondolat sem mi vagyunk. Sőt, minél jobban gondolkozunk azon, hogy kik vagyunk igazán, az annál inkább több megválaszolhatatlan kérdést hoz fel, mint választ. Úgyhogy a válasz erre a kérdésre biztosan nem az elménkben (ami eleve megalkotta a téves identitásunkat) keresendő.

A „személy” szó a „szem” szóból áll, ami azt sugallja, hogy azon keresztül látunk, ami nem feltétlenül azt jelzi, hogy mi magunk a szem lennénk (az inkább csak egy közvetítő eszköz).

Ezen kívül a „személy” szó szinonimája a „perszóna” szó, ami a latin „persona” szóból ered és ami azt jelenti, hogy „felvett szerep” vagy „maszk”.

Tehát az identitásunk legfeljebb egy „maszk”, amit hordunk, egy szerep, amit játszunk, egy eszköz, amin keresztül tevékenykedünk, de az nem mi vagyunk. Azonban, ez nem csökkenti a személyünk értékét vagy jelentőségét. Hiszen nélküle nem tudnánk játszani az élet nagy játékát. 🙂 De ami még fontosabb, nélküle nem tudnánk igazán láthatóvá, érzékelhetővé, és ezáltal valamelyest megismerhetővé tenni (ill. kifejezni) a valódi (amúgy láthatatlan és megtapasztalhatatlan) Énünket.

A meditációval pedig azt csináljuk, hogy egy időre letesszük ezt a „maszkot”, becsukjuk a „szemet” és egyedül maradunk a puszta létezésünkkel, a tiszta tudatunkkal, az üres, mozdulatlan és békés térrel, amiben az életünk megtörténik – szóval egyedül maradunk azzal, ami valójában vagyunk (bár ezek a fogalmak inkább félrevezetőek, mint kifejezőek, mert az, ami vagyunk, nem önthető szavakba és semmihez nem hasonlítható).

A valódi mibenlétünk nem a hétköznapi identitásunk, amikor valamivel azonosulunk (pl. a testünkkel vagy a személyiségünkkel). A valódi identitásunk sosem lesz az, amit gondolunk, hogy vagyunk. Akkor vagyunk igazán önmagunk, amikor megszűnik a mindenféle azonosulás mindenféle dolgokkal.

Tehát végre, mit is kapunk konkrétan attól, hogy a meditáció által megismerjük a valódi identitásunkat?

Az önmegismerés pozitív hatása
gyakorlati életünkre nézve

Először is, ez a megismerés nem egy intellektuális tudás lesz, hanem direkt tapasztalás. Éppen ezért a legkisebb kétségünk sem lesz arról, hogy ki vagy mi vagyunk.

Általában úgy éljük az életünket, ahogy gondoljuk, hogy élnünk kéne (legtöbbször valamilyen szabályok szerint). Pedig nagy eséllyel ezek az elképzelések nem is a mieink.

Úgyhogy, miután felfedezzük a valódi Énünket, önmagunk és szabadak leszünk, és az életünket is önmagunkkal harmóniában fogjuk tudni működtetni. Nem lehet majd minket beskatulyázni. „Itt és most”-ban fogunk spontán módon élni, „virágozni”, valósidejű döntések fognak megszületni általunk és nem pedig automatikus reakciók a régi meggyőződések szerint.

A Valóság mindig új, az Élet „folyékony”. Akárcsak mi. Úgyhogy, ne fagyasszuk le magunkat valamilyen merev identitás formájába!

Sokszor azért nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, mert az életünk nem a valódi Önmagunkat tükrözi. Sőt, akár egyenesen önmagunk ellen is cselekszünk, amit utólag megbánunk. Konfliktus van bennünk az igazi mély vágyaink és a „kell csinálnom” típusú elgondolás között. Így nem meglepő, ha úgy érezzük, hogy semmi nem megy könnyen, szenvedünk, nem vagyunk boldogok, elégedettek, úgy érezzük, hogy máshol, más valakivel, mást csinálva… kéne lennünk.

Nos, mihelyt összhangba lépünk a valódi Énünkkel, ez a belső harc és feszültség meg fog szűnni és meg fogjuk tudni testesíteni azt, ami legbelül vagyunk.

A szenvedés enyhítése

Legjobban akkor szenvedünk életünkben, amikor változtatni akarunk azon, ami van (azaz amikor ellenállunk annak, ami jelen pillanatban van), mert a problémáinkat túlzottan személyesnek vesszük, ami miatt teljesen bele vagyunk bonyolódva az életünk tartalmába, amiben a boldogságunkat keressük.

De (egyébként) hogyan is tudnánk igazán örömmel élni, ha nem ismerjük az igazságot (magunkról), azaz, ha hazugságban élünk?

Viszont, ha megtapasztaljuk, hogy az, ami vagyunk, nem valamilyen személyiség, hanem a valóság az, hogy csak a tudatunkban történik, ami történik, elapad a szenvedésünk is.

Általában sokféle dologgal azonosulunk, de az élet rendje szerint a dolgok változnak, semmi sem tart örökké. S emiatt az azonosulás miatt a mulandó dolgokkal, nem szeretjük a változásokat, sőt, gyakran félünk is tőlük. Hiszen, nem szeretnénk velük együtt elmúlni mi is. Stabilitást, állandóságot, megbízhatóságot, biztonságot stb. szeretnénk, de ezek nem találhatóak meg a nem maradandó dolgokban, ugye?

De, amikor rájövünk, hogy valójában minden változásnak csak megfigyelői, tanúi vagyunk, akkor azt is látni fogjuk, hogy azt, ami vagyunk, nem befolyásolja semmilyen változás, mert ami vagyunk, az sosem változik (de paradox módon mindig friss és új).

Saját magunk megtalálásával nem leszünk többé erősen belebonyolódva az élethelyzetekbe, teljesen elveszve a problémákban, mélyen belemerülve a gondolatainkba és az érzéseinkbe. Szabadok és függetlenek leszünk, mert látni fogjuk, hogy annak, ami vagyunk, nincsenek gondjai és semmi nem tud ártani neki. Sőt, abból a perspektívából meglátjuk azt is, hogy minden tökéletes úgy, ahogy van.

De van egy sokkal mélyebb oldala annak, amikor felfedezzük Önmagunkat!

Most is érzed, hogy az, ami vagy, sokkal több, mint a halandó test és a változó személyiség a sok tulajdonsággal.

Az, hogy van benned képesség tudatosnak és érzőnek lenni; hogy van benned intelligens életerő, amitől élő vagy, az több, mint csoda!

Ha belenézel bárkinek a szemébe (vagy tükörben a sajátodba), érzékelheted a végtelen és kimondhatatlan mélységet…

És ha meditálsz, nemcsak felfedezheted, hanem élő tapasztalatoddá válik, hogy az, ami vagy, az valami hatalmas, nagyszerű és ragyogó (nos, ezek gyenge szavak hozzád képest).

Ez teljesen más perspektíva.

Amikor 100%-osan tudod, hogy a lényed nem korlátozódik a testedre és semmi észlelhetőre, az igenis megváltoztatja az életet.

Elmúlnak a félelmeid (a haláltól való félelmed is!), bátrabb leszel, nagyobb (de alázatos) lesz az önbizalmad, lesz önértékelésed, ami által egyszerűbben fogod tudni kifejezni magadat, megvalósítani, ami benned van. Könnyebb és inkább játék lesz az életed, mert nem fogod túl komolyan venni a problémáidat. Elképesztő nyugalommal fogsz rendelkezni, mert látni fogod, hogy a test-személyiség tényleg csak egy „maszk”, ami nem te vagy. Bármi is történik vele, az téged nem érint.

Sőt, minél mélyebbre mész önmagadba, annál boldogabb leszel.

Miért?

Mert ha csak megnézed az Univerzumot, az élő természetet, a Napot, a bolygókat, az atomokat…, hogy mennyire tökéletesen működik minden, azt gondolod, hogy benned ne lenne meg ez a tökéletesség, harmónia, szépség?

Az is jó hír, hogy önmagad felfedezése nem egy egyszeri és véges dolog, hogy megtalálod magadat és kész. Ez állandó, véget nem érő folyamat. Végtelen és dinamikus lény vagy. Úgyhogy, sosem fogsz unatkozni. 🙂 Csakis akkor unatkozhatsz, amikor lezárod magadat úgy, hogy elmondod magadnak, hogy azt már tudod, ismered, nincs benne semmi új, semmi több.

Mindig megtalálhatod az újabbnál újabb dimenziókat önmagadban, újabb meglepő aspektusaidat, rétegeidet, részeidet. A test-elme személyiség (bonyolult fizikai és pszichikai rendszerével együtt) csak annak a felszínének a felszíne, ami benned rejtőzik.

Inkább egy rejtély vagy, mint egy végképpen megismerhető valami. Sőt, ha meditálsz, meg fogod tapasztalni, hogy nem vagy „valami”. Valaminek vannak tulajdonságai, de az, ami vagy, körülírhatatlan.

OK, de nem szeretnék több felesleges infót adni neked. Ez nem egy tanítás! Ha pusztán elhiszed (és nem az élő tapasztalatod az), hogy végtelen lény vagy, akkor ez is csak egy korlátozott hiedelemnek, félreértett identitásnak számít (aminek nem biztos, hogy jó vége lesz).

Amit írtam, azok csak szavak. Szeretném, ha a saját bőrödön tapasztalnád meg, mi az igazság rólad! Csak azért írtam, amit írtam, mert inspirálni szerettelek volna, hogy érdemes a meditációval/önismerettel foglalkozni. Ez a legjobb dolog az életedben, amit megtehetsz, mert ha az identitásod a valódi Éneden áll, azaz, ha Önmagad vagy, akkor élsz igazán.

S képzeld csak el, milyen lenne, ha minden ember indentitása magában foglalná az egész mindenséget, és nem csak a testére vagy a saját nemzetiségére korlátozódna! Hogyan nézne ki az a világ, ahol mindenki látná, hogy amit tesz másokkal, azt a szó szoros értelmében önmagával teszi? Ki akarna ilyenkor ártani saját magának (azáltal, hogy látszólag másoknak árt)? Ki nem tenne jót saját magával/másokkal? Ki ne imádná saját magát/másokat?

Nos, csak akkor tudunk ártani magunknak/másoknak, ha nem vagyunk kellően tisztában azzal, mit teszünk. Az a tudatlanság – hogy nem tudjuk, kik vagyunk valójában -, okoz minden szenvedést a világban. 🙁

Meditáció

A meditáció egyébként nagyon egyszerű. Nem kell hozzá százoldalas leírás. Úgyhogy ne aggódj, nem azért írtam egy egész könyvet róla! 🙂 A könyvben lévő gyakorlatokkal csak pluszban szeretnék segíteni neked abban, hogy rávezesselek arra, amit a meditáció lényegének látok, azaz, hogy elmozdulhass a hétköznapi identitáson túlra.

Szemléltetni szeretném neked a dolgokat. Új és szokatlan nézőpontokat bemutatni. Szeretném, hogy átéld, megtapasztald, miről is szól a meditálás, hogy ne egyedül kelljen (ki tudja milyen hosszú időn keresztül) kísérletezned, hanem könnyebben és gyorsabban tudd elsajátítani a meditációt, és mihamarabb látni a valódi eredményeket.

Köszönöm, hogy velem tartasz ezen a csodálatos önfelfedezési úton!