Új hozzászólás

Igen, sétálás közben is nagyszerűen lehet meditálni, hiszen a meditáció mivolta abban rejlik, hogy felfedezzük, mi van jelen ebben a pillanatban, s ahhoz nincsen feltétlenül szükségünk arra, hogy egy helyben üljünk.

A Sétáló meditációnak az a lényege, hogy tudatosan megfigyeli, mit tapasztal sétálás közben. Ha ezt a meditációt kipróbálja, megtapasztalja, hogy egy ilyen egyszerű tevékenység is mekkora élvezettel jár és hálás lesz azért, hogy egyáltalán képes járni.

Magában a séta nem különleges dolog. Ami különlegessé és örömtelivé teszi, az az Ön jelenléte.

Instrukciók a Sétáló meditációhoz

Állás

A Sétáló meditációt azzal kezdjük, hogy megengedjük magunknak egyszerűen csak állni egy pillanatig.

Álljon egy ponton, érezvén a súlyát, amely odanyomja a sarkait, a talpait a földhöz!

Tudatosan figyeljen azokra az apróbb mozdulatokra, amelyekre azért van szükség, hogy megtarthassa egyensúlyát! Sokszor természetesnek vesszük azt, hogy egyenesen tudunk állni, pedig több évbe telt, mire megtanultuk. Érezzen minden apró korrigálást, ami a teste automatikusan végez, ami ahhoz kell, hogy meg tudja őrizni az egyensúlyát!

Sétálás

Kezdjen el viszonylag lassú, de még normálnak tekinthető sebességgel sétálni, ahogy általában teszi! Nem kell megváltoztatnia annak a módját, ahogy szokásosan is sétál, hanem pusztán tudatában lesz annak.

Teste rezdüléseinek a megfigyelése

Először érezze a talpait, ahogyan leteszi a lábát, mielőtt az újra elemelkedne a talajtól! Legyen tudatában annak, hogy sarkai az elsők a sorban, majd gördül az egész lábfej, mielőtt újra a levegőbe emelné őket! Próbáljon minden apró érzetre figyelni, ne csak arra, ahogy a lábfejei megérintik a talajt, hanem arra is, ahogy lábujjai összeérnek, milyen érzés cipőben lenni, milyen a zokni anyaga, stb.!

Közben pedig próbáljon ellazulni, amennyire csak tud!

Érezze a bokáit, az erőhatásokat, amelyek ízületeire hatnak, amikor a lábfeje a talajon, vagy épp a levegőben van!

Utána figyeljen oda lábszáraira, a sípcsontjára, a vádlijára is, ahogyan a ruha megérinti őket és milyen érzés keletkezik bennük sétálás közben! Érezze a bőre hőmérsékletét és egyszerűen figyelje meg, hogy mit csinálnak az izmai, miközben mozog!

Most figyeljen oda térdeire és azokra az erőhatásokra, amelyek a térdízületeire hatnak! Már érzi a combizmait is. Vegye észre a combfeszítőt, a combhajlítót, és most már a csípőt is és az izmokat, amelyek körbeveszik a csípőízületet!

Sétálás közben próbálja meg tudatosan ellazítani az izmait, amelyekre éppen koncentrál, még akkor is, ha már azt gondolja, hogy teljesen ellazultak! S nézze meg, hogy ez hogyan befolyásolja a járását!

Vegye észre, hogy a hasa a teste középpontja! Sokszor azt érezzük, mintha az „odalent” lenne, mert úgy érzékeljük, hogy a tudatunk fent van, a fejünkben. Próbálja a hasát a lénye középpontjának érezni, mintha a tudata ott lakozna és onnan szemlélné a világot! Ez nagyban segíteni fog abban, hogy az elméje lecsendesedjen a gondolatoktól.

Utána hagyja, hogy lélegzetvételei maguktól megtörténjenek! Érezze, ahogyan mellkasát megérinti a ruha! Érezze a vállait! Figyeljen arra, hogyan mozognak, miközben megy! Engedje le őket és hagyja, hogy passzívan felvegyék járása ritmusát, és hagyja, hogy karjai is átvegyék ezt a ritmust!

Hagyja őket, hogy természetesen, erőfeszítés nélkül lengjenek Ön mellett! Érezze karjai minden rezdülését, felkarjait, alkarjait, a csuklójait, a kézfejeit! Érezze a levegőt, ahogy megérinti a bőrt a kezein és ujjain, ahogy azok szabadon lengenek a levegőben!

Érezze a nyakát, minden egyes izmot, amely feje megtartásában segít! Vegye észre, hogy a fejét, milyen szögben tartja! Vegye észre, hogy ha ellazítja tarkó izmait, feje kicsit előre biccen!

Lazítsa el az állkapcsát! Lazítsa el a szemizmait, és hagyja, hogy szemei lágyan fókuszáljanak, könnyedén előre nézve! Ne nézzen semmilyen konkrét dologra!

Érzések

A Sétáló meditáció közben tudatában lehet különböző testi érzéseknek. Érez valamit a testében, ami kellemes vagy kellemetlen? Egyszerűen vegyen tudomást ezekről az érzetekről, de ne görcsöljön rajtuk, vagy próbáljon meg megszabadulni tőlük! Csak szimplán vegye észre őket! Ha észrevesz valamit a külső világból, ami eltereli a figyelmét, ne foglalkozzon vele túl sokáig, hanem hagyja, hogy elhagyja látóterét anélkül, hogy tekintetét rászegezné!

Gondolatok és érzelmek

Észreveheti az érzelmi állapotát is. Unatkozik? Meg van elégedve? Ideges? Boldoggá teszi, amit épp csinál? Egyszerűen csak vegyen tudomást arról az érzelemről, amit éppen abban a pillanatban érez!

Figyelje meg az elméjét is! Tiszta vagy éppen tompa ebben a pillanatban? Zakatolnak a gondolatai, vagy éppen nem gondol semmire? Olyan dolgokra gondol, amelyeknek semmi köze ehhez a gyakorlathoz, vagy olyanokra, amelyeknek igen? Bármi is legyen a válasz, szimplán vegyen tudomást ezekről a gondolatokról, de anélkül, hogy ítélkezne róluk!

Egyensúly a belső és a külső között

Egyensúly van a belső és a külső világunk között. Ha egyidejűleg érzékeli, szemléli a belső és a külső világot, az elméje lelassul, megnyugszik és kitisztul.

Próbálja meg megtalálni ezt az egyensúlyt, ahol egyformán tudatában van annak, ami a belső és a külső világában zajlik!

Megállás

S végül engedje meg magának, hogy megálljon, és csak élje át magát az egyhelyben állást, amikor nincs mozgásban! Újra legyen tudatában annak, hogy az egyensúlya megőrzése - amelynek segítésével képes arra, hogy kiegyenesedve járjon - mennyire összetett folyamat!

Érezze megint a súlyát és azokat az erőket, amelyek a sarkát és a talpát belenyomják a földbe, ahogy ott áll!

Engedje meg magának még egy pillanatig élvezni azt, amit tapasztal, és vegye észre azt is, ami tudatában van ezeknek a tapasztalatoknak, így befejezve ezt a meditációt!

<<< „Ki vagyok?” meditáció | A Vipassana (légzést megfigyelő) meditáció >>>