Meditációról szóló Blog - Sojka Peter

Elő szokott-e fordulni Önnel, hogy amikor beszélget valakivel és annak a valakinek a véleménye nem egyezik az Önével, az kivált Önből valamilyen kellemetlen érzelmi reakciót?

Annak a reakciónak az intenzitása és jellege az enyhétől akár a “meg akarom ölni”-ig skálán mozoghat.

De ránézett-e már arra, hogy valamilyen mértékig miért piszkál minket az, amikor valaki mást gondol, mint mi?

Bárhová is megy, tudja, hogy nemigen megy messzire, sőt, 1 milliméternyit sem mozdul igazából!

Igen, ha az elménk gondolati értelmezésén keresztül nézünk, akkor úgy tűnik, mintha mozdulnánk térben és időben, de ha közelebbről megnézzük a valóságot, minden élmény (beleértve teret és időt is) bennünk, a tudatunkban zajlik, elválaszthatatlanul tőlünk, a tudattól…

Szóval, az összes lehetséges tapasztalatnak Ön a forrása…

Nap mint nap ki vagyunk téve rengeteg információnak. Azt tudjuk, hogy nem mindegyik igaz, viszont sajnos az a helyzet, hogy az elme nem egy megbízható eszköz, amivel a 100% igazságot ki lehetne deríteni. Hiszen, ha az lenne, akkor nem hinnénk el a hazugságot, nem lehetne minket becsapni, nem lennének fölösleges félelmeink, stb.

Biztosan Önnek is sok vágya és álma van… Ha még eddig nem valósította meg, illetve igazából nem is tervezi megvalósítani őket, akkor az csak a korlátozó gondolatai miatt van.

A vágyak azért vannak, hogy beteljesüljenek, hisz máskülönben nem lenne jogosultságuk a létezésükhöz. Miért lennének vágyak, ha az lenne a sorsuk, hogy semmi ne legyen belőlük? Ennek semmi értelme.

Könnyű megérteni, hogy mindenki a saját gondolkodásával kreálja a szubjektív valóságát. Amit igaznak tartunk, azt látjuk (“bizonyítékokat” is találunk rá) és tapasztaljuk az életünkben (hisz aszerint állunk hozzá a dolgokhoz és cselekszünk).

Ha pl. azt gondoljuk, hogy az emberek alapvetően jók, akkor ez fog bebizonyosodni az életünkben. Ha az ellenkezőjét gondoljuk, akkor az lesz a tapasztalatunk.

Ha olvastad a “Tanulj meg meditálni egyszer és mindenkorra!” könyvemet, akkor ott az első valóságvizsgáló gyakorlat az volt, hogy ránéztünk, mit takar az, amit mi úgy hívunk, hogy az életünk…

Problémák és problémák… Kinek nincsenek?

Azonban, az igazság az, hogy a valóságban nem is léteznek olyan dolgok, mint a problémák. Ezek kitalált, fiktív elképzelések és nem önálló, valódi objektumok, amiket érzékelhetünk. Láttuk a történéseket, láttuk a helyzeteket, láttuk a tényeket, stb., de azt az információt, hogy valami (legyen az bármi) probléma-e, nem tartalmazza az a valami, ugye? Az nem a benne lévő tulajdonsága.

Az ember azt hinné, hogy a tudás minden, de én azt mondom, hogy a nem tudásban rejlik az igazi erő!

Micsoda?

Nos, több szempontból is előnyösebb a nem tudásból működni, mint a tudásból. De félreértés ne essék, nem a tudatlanságra gondolok! A nem tudás alatt azt értem, amit még nem tudunk.

De attól még, hogy valamit vagy valamiről nem tudunk, az létezhet, működhet, lehet lehetséges (sőt, minden valamilyen módon létezik és lehetséges!), stb., csak egyelőre nincs tudomásunk arról, hogy miként.

Biztosan hallotta már azt a kérdést, hogy: “Ha minden, amit csak szeretnél, teljesülhetne és bármit (de tényleg bármit!) kívánhatnál, mit kívánnál?”

Az emberek nagy része annyira le van kicsinyítve, annyira le van korlátozva az életterük és a befogadó képességük, és annyira le van szűkítve, amibe bele mernek gondolni, hogy a legtöbbeknek a kívánságai pusztán a pénz, az egészség, a párkapcsolat, a közvetlen család/környezet, a személyes élet stb. körül forognának és azok is csak kis ambíciójú kívánságok lennének.

Nos, nem tudom, hogy Ön, de én úgy látom, hogy rengeteg területen az, ahogyan funkcionál ez a világ, fejjel lefelé van, azaz a természetesség és az élet/önmagunk elleni módon működik (vagyis így nem is igazán mondható, hogy szuperál).