Sokan úgy vélik, hogy azért jöttünk a Földre, hogy tanuljunk, fejlődjünk, tisztítsuk a karmánkat (miközben szinte lehetetlen nem kreálni újabbat 
), vagy valamilyen fontos és nemes életfeladattal születtünk (pl. átvitt értelemben fényt hozni a sötétségben).
Mintha az, ami vagyunk, eredetileg bűnös, nem tiszta, fejletlen, ostoba, eldeformálódott, korlátozott... béna lény lenne...
Honnan vettük ezeket az ideákat? Ki mondja, hogy tanuljunk és mit tanuljunk? Ki akar minket tanítani, mire és miért?
Ki mondta, hogy nem vagyunk kifejlődve, hogy még fejlődnünk kellene és milyen irányba, mert az a jó?
Ki mondja nekünk, hogy mit csináljunk, mit gondoljunk, mi jó és rossz, stb. és miért, milyen szándékkal mondja azt nekünk?
Tényleg annyira primitívek lennék?
S arról nem is beszélve, hogy ha tudunk is fejlődni (tehát, ha van is olyan dolog, hogy fejlődés), akkor tudunk vissza is fejlődni, úgyhogy a fejlődés sem garancia arra, hogy azután már minden frankó lesz...
Nézzen csak rá egy virágra!
Talál-e rajta valamit, amiben fejlődnie kéne? Kell-e valamilyen életleckéket tanulnia, hogy szép és jó virág legyen belőle? Kell-e szenvednie ahhoz, hogy magasabb fejlődési szintet érjen el? Mit kell csinálnia ahhoz, hogy a többi virágnál magasabb rezgése legyen és felemelkedjen (bármit is jelent ez )? Milyen életfeladattal jelent meg ezen a Földön?
Szóval, van-e benne valamilyen tökéletlenség, vagy pedig úgy tökéletes, ahogy van pusztán azáltal, hogy önmaga? Kell-e rajta szépíteni? Kell-e, hogy más/jobb formája, színe, illata legyen?
Nos, én úgy vélem, hogy ahhoz, hogy bármi létezhessen, annak már eleve is tökéletesen működőnek, működőképesnek kell lennie. Ha bármilyen hiba lenne benne, akkor nem lenne életképes, létezés-képes, nem úgy van?
Úgyhogy, ha mi sem tanulni/fejlődni vagy a bűneinkért fizetni jöttünk, mert eleve hibátlanok, tiszták és tökéletesek vagyunk (és nem is lehetünk mások), akkor miért jöttünk?
Amikor kicsi volt, mit szeretett jobban: iskolában tanulni vagy játszani?
S most mit választana szívesebben: dolgozni vagy nyaralni/játszani/szórakozni/alkotni? Tanulni a világról/önmagáról vagy saját maga kíváncsian felfedezni a világot/önmagát? Komolyan vagy vidáman élni az életét? Karmáját tisztítani vagy látni, hogy Önnel semmi gond nincsen és soha nem is volt és nem is lesz (minden csak választás kérdése, és semmilyen választása nem teszi Önt rosszá)? Próbálni “szebbre” festeni az önmagáról alkotott “csúnya” képet, vagy valódi, spontán önmaga lenni? Szeretne gyógyulni, vagy látni, hogy soha nem is volt beteg?
Ön mit választ az élet értelmének?
Csak A-ból B-be szeretne eljutni, mert azt hiszi, hogy attól boldog lesz, vagy pedig meg szeretné látni, hogy Ön nem is az “A” pontban tartózkodik, hanem minden ponton kívül van, és Ön előtt van az élet végtelen “ábécéje” és szabadon választhatja bármelyik “betűjét”, bármilyen (az Ön által) preferált tapasztalatot?
Bármit is választ, tudja, hogy Ön, mint tökéletes lény, nem tud hibázni!
Ha úgy érzi, hogy velem tartana a kalandozásban és a felfedezésekben, szeretettel meghívom Önt a Varázslat és csodák online programba.
Igen, elfogadom a meghívót az első INGYENES Varázslat és csodák találkozásra >>>
Köszönöm!
Új hozzászólás